A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek köszönhetően számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
A 10. század óta ismeretes szertartás Húsvét vasárnapján az ételek megszentelése a templomban. A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem fűződik hozzá. A szentelésre előkészített kosárba tájegységektől függően tojást, sonkát, kemencében sült töltött bárányt, reszelt tormát, kalácsot, házikenyeret, sót, bort, pálinkát, vizet, kolbászt, tejet, vajat, mézet, retket és szalonnát készítenek.
A tojás - az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
A bárány - a legősibb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
A kalács - a jólét és gazdagságot jelképezi, a hálaadást fejezi ki. A hármasfonatos verzió a leggyakoribb. Ez a sült kelttészta szintén csak a magyar hagyományokban fordul elő és az ősi áldozati ételek maradványaként tartják számon.
Áldott Húsvéti Ünnepeket mindenkinek!
